|
|
 |
| |
|
|
| |
Prevenciós célzatú útmutató a ma még egészségeseknek! A könyv mindenkihez szól, de fõként annak a 97%-nak, aki képes elejétõl a végéig elolvasni. A maradék 3% bizonyára talál magának más jellegû irodalmat.
Dr. Lenkei Gábor könyvének megjelenését a Free Choice Books kiadó gondozza. Világos, hiszen ezzel a céllal jött létre. A nemrégiben megszületett új könyvkiadó a szerzõ kiadó-keresõ útjának végeredménye. Egy új kiadó, amely a szerzõ sajátja. Saját, de nem csak egyéni érdekekkel, viszont saját felelõsséggel és hatalmas kérdõjelekkel.
Maffia, kesze-kusza, tekervényes történetek telis-teli önös érdekekkel. Pénz, pénz és pénz. Ezek nélkülözhetetlen elemei egy akár több száz oldalas kriminek. Teszem hozzá: kitalációnak. Ugye önök is hallották már azt a nagy igazságot, amely szerint a valóság izgalmasabb és félreértésekkel telibb történeteket kreál, mint némelyik kalandregény.
Nos, nézzük, hogy a doktor úr, miért is fogott tollat!
– Mintegy 20 év alatt rakódott le mindaz, ami a könyvben szerepel. A gyógyszertanon kezdõdött a ’80-as évek közepén egy, a kivonásra szánt medicinák listájának látványával (100-150 féle). Meg voltam rökönyödve azon, hogy ennyiféle gyógyszer szerepel azon a listán, és hogy azoknak a nagy részét éveken keresztül felírták betegeknek. Én gyógyszereket szerettem volna kutatni, de eljöttem a gyógyszertanról és bevallom, hogy behunytam a szemem és tanultam tovább. Késõbb azonban egyre több olyan információ jutott el hozzám , ami alapján ha akartam volna sem tudtam volna már szemet hunyni a dolgok felett. 1992-ben felhagytam a gyógyítással, addig egy nõi klinikán dolgoztam Debrecenben, 12 évig.
– Mi fölött nem lehetett szemet hunyni már?
– A gyógyítás mai gyakorlata egyszerûen figyelmen kívül hagy nagyon hatékony ún. alternatív módszereket, még azokban az esetekben is, amikor õ maga tehetetlennek bizonyul. (Szentgyörgyi Alberté is közéjük tartozik.) Ezek a felfedezések forradalmasítanák és teljesen új alapokra helyeznék az orvostudományt. Úgy tûnik, ez nagyon nincs ínyére a gyógyszerlobbinak. Tudatosan megakadályozzák, hogy az emberek megõrizhessék vagy helyrehozhassák az egészségüket.
Én azt szeretném, ha az embereknek joguk lenne ahhoz, hogy dönthessenek, az egészségük felõl is. Azzal fogok foglalkozni, hogy eltöröltessem a döntés szabadságát korlátozó törvényeket. Továbbá el szeretném érni azt, hogy a hivatalos szervek a hétköznapi gyakorlatban alkalmazzák a valódi orvostudomány eredményeit.
– Ön nem akar már gyógyítani?
– Azt gondolom, hogy így sokkal hasznosabban gyógyítok. Talán nagyobb hatást váltok ki ezzel a folyamattal, mintha egy rendelõben ülve naponta 20-30 beteget fogadnék. Úgy érzem, hogy én most így jobban sínen vagyok.
– Lesz-e folytatása, közvetlen folytatása ennek a könyvnek?
– Lesz. „A természetes egészség könyve” lesz a következõ. Jó lenne, ha az emberek kapnának további kapaszkodókat. Mondjuk egy édesanya tudja azt, hogy mit kell tennie, ha lázas a gyerek. Mi van, ha antibiotikumos kezelést kell adni. Mert néha valóban szükség van erre. De ennek is megvannak a maga szabályai, amiket általában nem ismernek az emberek, hiszen nem tanítják meg velük. Mit hogyan kell csinálni. Lehetne ez egy családi kézikönyv akár. Hogy az embernek kontrollja legyen a saját egészsége fölött. |
|
| |
|
|
| |
– Könyvében említést tesz kitalált betegségekrõl is. Furcsa a párosítás. Van olyan betegség, ami nincs is?
– Nem kézzel fogható tünetekrõl, nagyon jól elmaszatolható definíciókról van szó, amit, értelmezés kérdése, hogy kire sütünk rá. Ilyen pl. a hiperaktivitás. Ez egy kifejezetten üzleti érdekbõl született diagnózis. Az is elgondolkodtató, hogy csak amíg én orvostanhallgató és gyakorló orvos voltam, a magas vérnyomást jó néhányszor átdefiniálták. Ily módon sajátos átalakuláson mentem át. Ugyanezt tudom elmondani a vércukorról is, aminek az elfogadható értéke sem maradt meg sokáig ugyanabban az intervallumban.
– Hazánkban van olyan szervezet, csoportosulás, amelyik ebben a kérdésben felléphet, eredményt érhet el? Érdekeket védhet?
Magyarországon egyetlen ilyen szervezetrõl tudok, ami esetleg foglalkozhat ezzel. Úgy hívják a szervezetet, hogy „Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért”.
– A könyvben olvasható, hogy szívesen szervezne tájékoztatót a magyar kormány számára, ahol részletesen alátámasztaná a leírtakat. Tudtommal a kötetet már kézbe vehették igen sokan azok közül, akiknek helye van az ország házában. Milyen visszajelzéseket kapott?
– Azok vannak kevesebben, akiknek még nem küldtem el. Ennek csak idõbeli akadályai vannak. Mindenkinek próbálom személyesen dedikálni, és hát 386 képviselõ van, továbbá a miniszterek. Kb. még 60 személynek nem postáztam. Kaptam már reagáló leveleket. De mindez csak udvarias, diplomáciai nyugtázás – pl. a miniszterelnöktõl, a belügyminisztertõl. Az egészségügyi miniszter úr még egyáltalán nem jelentkezett.
– Az nem lehetséges, hogy ön jelentkezzen nála elõbb?
– Dehogynem! Ez is csak idõ kérdése. Megkerestem már a volt köztársasági elnököt, õ fogadott is. Következõ utam a miniszterelnökhöz és az egészségügyi tárca elsõ emberéhez vezet.
– Tekintve az egészségügy jelenlegi helyzetét, dr. Lenkei Gábor mit üzenne könyve nyomán a pártoknak? Valamennyinek.
– Azt üzenném nekik, hogy ha valóban van fogalmuk arról, hogy mi is az: képviselni valamit, nem csak egy csoport érdekeit szem elõtt tartva, akkor talán abba kellene hagyni ezt a nevetséges marakodást. Azt gondolom, hogy nem azért küldtük oda õket, hogy bebizonyítsák egymásról, hogy elmebetegek, hanem azért, hogy vállalják fel a lakosság érdekében a közös problémák megoldását. Szeretnék látni néhány államférfit az egészségügyben! A mondás ugyanis úgy szól: „A politikus a következõ választásra gondol. Az államférfi a következõ generációkra.”
– Megvan-e a „Cenzúrázott egészségnek” a megfelelõ nyilvánossága?
– A médiával is ugyanaz a helyzet, mint a politikusokkal. Még nem volt idõm teljesen ráfeküdni. Jártam már televízióban, több rádió stúdiójában és már az írott sajtó is elért. Úgy érzem egyébként, hogyha valahová nagyon készülök, akkor oda el is jutok. És az eddigi tapasztalataim szerint a média segít nekem.
– Új egészségkultúrát sürget könyvében. Mikor jön el ennek az ideje? Mi ennek az esélye?
– Attól függ, hogy mennyire vagyok ügyes, mennyire tudok magamnak szövetségeseket megnyerni…
– És mennyire ügyes?
– Olyan vagyok, mint egy bulldózer. Jó jel, hogy eddig csak pozitív reagálásokról tudok. Hozzám legalábbis csak azok jutottak el. Többen állítják: úgy igaz minden, ahogy leírtam. Igen neves kollégák, volt kollégák véleményezték így a könyvemet. Nem vagyok még felhatalmazva, hogy név szerint említsem õket. Vélhetõen ez már csak idõ kérdése. Eljön majd az a pillanat, amikor fogok egy papírt és összegyûjtöm az aláírásaikat, akkor majd beszélek róluk.
– Milyen célt szolgál ez a könyv?
– Ez egy alapkõletétel. Emellett benn van az Alkotmánybíróságon egy állampolgári indítványom, amihez segítségül hívtam az ország egyik legjobb ügyvédjét, aki egyébként alkotmányjogász. Ott is nyomulok tovább, ugyanis átolvastam az Alkotmányt, tanulmányoztam a természetes gyógymódokat korlátozó (a táplálék kiegészítõk szabad forgalmazását visszaszorító) törvényeket és rájöttem, hogy alkotmányellenesek. Megmutattam neki az anyagot, és õ is azt mondta, hogy igazam van. Küzdök tovább az igazamért, ami talán sokak érdekét szolgálja.
|
Forrás: http://www.zoldujsag.hu/1_01/01.htm
| |
AJÁNLOM AZ OLDALT
